Klisé töredékeim Hernádi Miklós: Közhelyszótárából válogattam. Jellemünk és identitásunk a meghatározásában egy komplex összefüggésrendszerről beszélhetünk, mely finomra hangolt munkában egy „képet” rajzol elénk. Ez a „kép” melyre Gilles Deleuze-Félix Guattari: Nulladik év – Arcszerűség c. munkájában találunk.
Gilbert Lascault azt írja Francis Bacon portré festészete kapcsán: „elkerüli az elbeszélést, hogy megtakarítsa az agy ellenőrzését és a pszichikai kitérőket. A közvetlenül a testünkre ható festészet utáni vágya vezeti ahhoz, hogy szembehelyezkedjék az illusztratív és narratív képekkel. Elutasítja azokat a műveket, amelyek olvastatják magukat. Olyan alkotások létrehozására vágyik, amelyek kézitusát kényszerítenek ki a festmény és a néző között.”
Bacon portréit és triptichonjait nézve magunk előtt látjuk azokat a szájsebészeti képeket, orvosi könyveket, melyek lapozgatása Bacon festészetére is nagy hatással voltak.
Hármas portré tanulmányomnál a kiindulás közhelyek, és azok töredékei. Mintha hastag-eket írnánk, úgy alakulnak át a mondatok egy-két szavas kifejezésekké. Kommunikációnk és identitásunk meghatározó elemeit láthatjuk. Nincs szituáció és nincs történet. Nem állapítható meg, „kit látunk a tondókon”, de a fragmentumok a maguk meghatározhatatlanságukban, mozaikképét adják egy személynek. A letrikus elemek és nyomhagyások képi elemekként jelennek meg.
Klisé töredékeim, melyeket Hernádi Miklós: Közhelyszótárából válogattam (13 db tányéronként) bejegyzések formájában jelennek meg a tányérokon. Ezek épp oly szorosan tartoznak hozzánk, mint belső szerveink. Jellemünk és identitásunk a meghatározásában egy komplex összefüggésrendszerről beszélhetünk, mely finomra hangolt munkában egy „képet” rajzol elénk. Ez a „kép” melyre Gilles Deleuze-Félix Guattari: Nulladik év – Arcszerűség c. munkájában találunk. A testtől, fejtől levált arc:
„Az arc felület, arcvonások, vonalak, hajlatok, hosszú, szögletes vagy háromszögű arc, az arc egy térkép, még ha egy térfogathoz tapad is és azt veszi körül és keretezi. A fej az ember esetében sem feltétlenül arc: az arc csak akkor jön létre, amikor a fej leválik a testről, amikor már nem a test kódolja, amikor már maga már elvesztette polivokális, többdimenziós testkódját – ha a testet, beleértve a fejet is, olyasvalami dekódolja ill. írja felül, amit arcnak szokás nevezni.”
